Lakásbérlet létrejötte

Névjegyzék

Névjegyzékre történő felvétel együttes feltételei

• Budapest III. kerületében rendelkezik lakcímmel, és életvitelszerűen a kerületben tartózkodik.
• A kérelem benyújtásának időpontjában nem áll fenn adó vagy adók módjára behajtható köztartozása, nincs ellene folyamatban lakbér vagy külön szolgáltatások díjának meg nem fizetése miatt bírósági, végrehajtási eljárás, és az önkormányzattal korábban kötött bármely szerződésből eredő egyéb tartozása nincs.
• A kérelem benyújtásának évében és az azt megelőző 5 naptári évben nem költözött be önkényes módon az önkormányzat tulajdonában lévő lakásba.
• A kérelmező és a vele együttköltöző személyeknek az egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 400%-át, továbbá nem rendelkezik olyan vagyonnal, amelynek együttes forgalmi értéke meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének hetvenszeresét.
• Megfelel a Rendeletben meghatározott egyéb feltételeknek és nem áll fenn vele szemben a Rendeletben meghatározott valamely kizáró ok.

A névjegyzékre történő felvételre irányuló eljárást a Hivatal, vagyis a Lakásügyi Főosztály folytatja le. A lakásigénylő a névjegyzéken az arra történő felvételtől számított egy évig szerepel, amennyiben a Hivatal kiértesítése ellenére nem nyújt be új kérelmet. Amennyiben a névjegyzék alapján bérbeadható lakás megüresedik, a Vagyonkezelő haladéktalanul tájékoztatja a Hivatalt. A névjegyzéknek megfelelő sorrend, valamint a méltányolható lakásnagyság alapján a Hivatal a lakásigénylőt értesíti.

Amennyiben az igénylő a felajánlott ingatlant elfogadja, köteles 30 napon belül az értesítésben szereplő igazolásokat benyújtani. A bérlő kijelöléséről a Bizottság dönt a Hivatal döntés-előkészítése alapján.

Bérlőkijelölési jog

Bérbeadás bérlőkijelölési és bérlő-kiválasztási jog alapján

A megüresedett és újrahasznosítható lakás bérlőkijelölési jogát – a Vagyonkezelő előkészítése és a SZELB állásfoglalásának ismeretében – a tulajdonosi területen érintett állandó bizottság térítés ellenében átadhatja jogi személyek részére. A bérlőkijelölési jog ellenértéke: az adott lakás beköltözhető forgalmi értékének 50-75%-a.

Újonnan kérelmezett bérlőkijelölési jogról vagy meglévő bérlőkijelölési jog kérelemre történő áthelyezéséről, ismételt biztosításáról, a bérlőkijelölési jogot biztosító megállapodásról, és annak feltételeiről a Vagyonkezelő előkészítése és a SZELB javaslata alapján a tulajdonosi területen érintett állandó bizottság dönt. A bérlőkijelölési jog áthelyezésére és az új lakás tekintetében a bérlőkijelölési jog biztosítására az alábbi feltételekkel kerülhet sor:

• a bérlőkijelölő vállalja az új lakásra történő bérlőkijelölési megállapodás megkötését,
• a bérlőkijelölési jog ellenértékeként a bérlőkijelölő megállapodásban az adott lakás beköltözhető forgalmi értéke 50-70%-ának megfizetését,
• a kijelölt személy vállalja a közjegyzői okiratba foglalás díját.

Önkormányzati lakás bérlőjének kijelölésére vagy kiválasztására megállapodás, illetőleg az Ltv. hatálybalépésekor jogszabály meghatározott szervet jogosít fel, az általa megjelölt személlyel kell szerződést kötni. A bérlőkijelölésre, valamint ilyen megállapodás esetén a bérlő kiválasztására jogosult döntése alapján a szerződés határozatlan vagy határozott időre, illetőleg feltétel bekövetkezéséig köthető.

A bérlőkijelölésre jogosult a szerződés tartalmára vonatkozóan – ha erre törvény vagy megállapodás felhatalmazza – egyéb feltételeket is előírhat. A kijelölt személlyel csak akkor köthető bérleti szerződés, ha a kijelölt személy:

• a jelölő szerv vezetője által aláírt nyilatkozatát, vagy már aláírt nyilatkozat esetében a bérlőkijelölésre jogosult általi fenntartásáról tett nyilatkozatát a Vagyonkezelőnek bemutatja,
• vállalja a bérleti szerződésben a szolgálati jogviszonyának bárminemű okból történő megszűnése, illetve a bérleti jogviszonyának megszűnése esetén a lakás elhagyását,
• vállalja a rendelet alapján meghatározott bérleti és külön szolgáltatások díjának megfizetését,
• vállalja a bérlakásra vonatkozó bérleti szerződés megkötését és aláírását.

A korábbi bérleti jog bármely okból történő megszűnése esetén a bérlőkijelölőtől az új bérlőkijelölésre vonatkozó írásbeli nyilatkozatot be kell szerezni. A bérlő halála esetén a bérlőkijelölési joggal érintett lakás bérleti jogát, a bérlőkijelölésre jogosult által meghatározott személy folytathatja.

Elhelyezési és bérbeadási kötelezettség

Törvényben előírt vagy az önkormányzati rendelet alapján vállalt elhelyezési és bérbeadási kötelezettség jogcím alapján lehet bérbe adni a lakást:

• megsemmisült lakás vagy hatóság által életveszély miatt elrendelt kiürítés miatt,
• szociális intézményből kiköltöző személy részére,
• bírósági vagy hatósági határozatban megállapított elhelyezési kötelezettség teljesítésére,
• az Ltv. törvény hatálybalépését követően a bérlő halála után a lakásban visszamaradó jóhiszemű jogcím nélküli személy részére.

Lakásgazdálkodási feladatok

Lakásgazdálkodási feladatok keretében az önkormányzati lakást az alábbi esetekben lehet bérbe adni:

• szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése,
• illetékességi területen lévő lakás tulajdonjogának megszerzésekor az eladó részére önkormányzati tulajdonú lakás bérleti jogának biztosítása,
• öröklési szerződés,
• egyéb esetben, különösen jogutódlás.

Illetékességi területen lévő lakás tulajdonjogának megszerzése

Ha az Önkormányzat illetékességi területén lévő lakás tulajdonjogát megszerzi, úgy az eladóval kötött megállapodás alapján köteles az eladó részére másik, önkormányzati tulajdonú lakás bérleti jogát biztosítani. Az eladónak lakástulajdonát per-, teher- és igénymentesen kell az önkormányzat rendelkezésére bocsátania. Több tulajdonos esetében valamennyi tulajdonosnak át kell ruháznia az őt megillető tulajdoni hányadát, ugyanakkor mindannyian bérlőtársai lehetnek a felajánlott bérlakásnak.

A Vagyonkezelő a lakás tulajdonosának a lakás elidegenítésére vonatkozó írásban benyújtott szándéknyilatkozatát felterjeszti döntésre a SZELB elé. Az eladónak szándéknyilatkozatához az alábbi okiratokat kell csatolni:

• a felajánlott lakás adatait: helyrajzi szám, cím, tulajdonos vagy tulajdonosok,
• a felajánlott lakás 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapját,
• 3 hónapnál nem régebbi igazolást arról, hogy a lakása után nem áll fenn közüzemi költség, közös költség tartozása,
• igazolást a lakást esetlegesen terhelő terhekről és nyilatkozatot arról, hogy a lakás tehermentesítését az eladó – a szerződés megkötését megelőzően – a saját költségére vállalja,
• az esetleges haszonélvező nyilatkozatát arról, hogy haszonélvezeti jogáról a megkötésre kerülő szerződésben le fog mondani és a felajánlott lakásban bérlőtárs kíván-e lenni.

Öröklési szerződés

Az Önkormányzat magántulajdonú lakásokra, társasházi magánlakásra, szövetkezeti magánlakásra vagy családi házra öröklési szerződést köthet, ha:

• a lakásban a tulajdonos egyedül, vagy házastársával lakik,
• a lakás üzemeltetési költség hátraléka nem haladja meg a lakás beköltözhető forgalmi értékének a felét,
• a tulajdonos vagy tulajdonosok vállalják, hogy a lakásba – újabb házasságkötés esetén a házastársat kivéve – senkit nem fogadnak be.

A tulajdonos vagy tulajdonosok tudomásul veszik, hogy az öröklési szerződéssel lekötött vagyonról sem élők között, sem halál esetére nem rendelkezhetnek. Az öröklési szerződéssel lekötött ingatlanra az önkormányzat javára az ingatlan-nyilvántartásban elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni. Az öröklési szerződés megkötésével kapcsolatos költségek az önkormányzatot terhelik.

A szerződéskötésre vonatkozó ajánlatot a tulajdonos vagy tulajdonostársak írásban, a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáján nyújthatják be, a szükséges mellékletekkel ellátva. A szerződés megkötéséről a Polgármesteri Hivatal Jegyzői Titkárság Jogtanácsosi Irodájának előterjesztése alapján a SZELB dönt. Az öröklési szerződés alapján nyújtható:

• 61-70 év közötti tulajdonosok esetében a közös költség, víz-csatorna-, szemétszállítás díjának havi kiegyenlítése. Egyedül maradt tulajdonos esetében a közös költség, víz-csatorna-, szemétszállítás és elektromos díj havonta történő kiegyenlítése.
• 71-80 év közötti tulajdonosok esetében a közös költség, víz-csatorna, szemétszállítás, elektromos és fűtésdíj havonta történő kiegyenlítése. Egyedül maradt tulajdonos esetében közös költség, víz-csatorna, szemétszállítás, elektromos, fűtés, gázszolgáltatás, valamint kábel tv. 1 programcsomag díjának havonta történő kiegyenlítése.
• 81 évet betöltött tulajdonosok esetében a lakás teljes üzemeltetési és fenntartási költsége, valamint a 6 000 Ft-ot meg nem haladó telefonszámla kiegyenlítése.

Öröklési szerződéssel kapcsolatos kérdése esetén kérjük, keresse a Polgármesteri Hivatal Jegyzői Titkárság Jogtanácsosi Irodáját.

Közérdekű célok megvalósítása

Közérdekű feladatok megvalósítása érdekében lehet az önkormányzati lakást bérbe adni az alábbi esetekben:

• szolgálati jelleggel,
• más önkormányzattal való megállapodás alapján.

Szolgálati jelleg

Az önkormányzati tulajdonú épületben lévő gondnoki lakás annak adható bérbe, aki az adott ingatlan gondnoki feladatait ellátja. Önkormányzati lakás szolgálati jelleggel csak határozott időre, de legfeljebb a munkavégzésre irányuló jogviszony időtartamára adható bérbe. A szolgálati lakás bérlője – családtagjaival együtt – a munkaviszony bármely okból történő megszűnését követően 30 napon belül köteles a szolgálati lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, üresen a bérbeadónak átadni.

Ha a munkaviszony azért szűnik meg, mert a bérlő nyugdíjra jogosulttá vált, a bérlő legfeljebb a jelenlegi lakásának megfelelő másik lakás bérletére tarthat igényt a Ltv. 75. §-ában foglaltaknak megfelelően; feltéve, hogy nincs beköltözhető másik lakás a tulajdonában. Szolgálati jelleggel bérbe adott lakás esetén:

• nem lehet hozzájárulni a lakásba való befogadáshoz, a tartási szerződéshez, az albérletbe adáshoz,
• a lakáscseréhez akkor lehet hozzájárulni, ha a csere folytán a lakásba költöző bérlő az önkormányzat költségvetési szervével, illetve intézményével munkaviszonyban áll, vagy azt létesít.

Lakáscsere

A lakáscsere jogcímen történő bérbeadásra a bérlő által kezdeményezett csere esetén kerülhet sor. A bérlő által kezdeményezett lakáscseréhez való hozzájárulás vagy annak megtagadása – a Vagyonkezelő előterjesztése alapján – a SZELB hatáskörébe tartozik. Önkormányzati lakás bérleti joga kizárólag az ország területén lévő másik, önkormányzati tulajdonú lakás bérleti jogára vagy az ingatlan fekvése szerint illetékes földhivatalnál nyilvántartott magántulajdonú lakás bejegyzett tulajdonjogára cserélhető.

• kerületi önkormányzati lakás és III. kerületi önkormányzati lakás cseréje esetén,
• kerületi önkormányzati lakás és III. kerületen kívüli önkormányzati lakás cseréje esetén,
• kerületi önkormányzati lakás és magántulajdonú lakás cseréje esetén.

A csere jóváhagyásának feltétele, hogy a bérlőnek – beköltözhető lakása vonatkozásában – nem áll fenn lakbér, használati díj és külön szolgáltatások díj tartozása. Nem lehet hozzájárulni a cseréhez, ha:

• a bérlő vagy bérlők a csere folytán nem szereznék meg a cserelakás tehermentes tulajdonjogát vagy bérleti jogát,
• a leendő bérlő bérleménye mellett még másik bérleménnyel, vagy másik lakás tulajdonjogával, illetve haszonélvezeti jogával rendelkezik, kivéve a Ltv. 29. § (5)-(6) bekezdésben foglalt eseteket,
• a bérleti szerződés megkötésétől számított 2 év nem telt el, kivéve a Ltv. 29. § (5)-(6) bekezdésben foglalt eseteket,
• a hozzájárulás nyilvánvalóan közérdeket, önkormányzati érdeket, vagy különös méltánylást érdemlő magánérdeket sértene,
• a tulajdonjog bejegyzésétől számított 2 év nem telt el, kivéve a Ltv. 29. § (5)-(6) bekezdésében foglalt eseteket.

Méltányossági szempontok

A méltányossági szempontok alapján történő másik lakás biztosítása vagy megtagadása – a Vagyonkezelő előkészítése alapján – a SZELB hatáskörébe tartozik. Amennyiben a bérlő orvosilag bizonyított egészségi állapota vagy a lakás műszaki véleménnyel igazoltan egészségre ártalmas állapota szükségessé teszi, kérheti az általa bérelt lakás egyidejű leadása mellett egy másik, hasonló alapterületű, az egészségi állapotának megfelelő önkormányzati lakás biztosítását.

Az önkormányzati lakás bérlője, jogcím nélküli lakáshasználója az önkormányzati lakáson felhalmozott hátralék rendezése érdekében kisebb és alacsonyabb fenntartási költséggel bíró önkormányzati bérlakás bérlőjével közösen kérelmezheti a bérlemények cseréjét. A csere feltétele, hogy a kisebb lakás bérlője a SZELB elvi döntéséről szóló kiértesítést követő 15 napon belül kifizeti a nagyobb lakáson fennálló hátralékot. A SZELB végleges hozzájárulását a teljes tartozásmentesség után adja meg.

A bérlő vagy a jogcím nélküli lakáshasználó kiadásainak csökkentése érdekében kérheti az általa bérelt lakás egyidejű leadása mellett egy másik, kisebb alapterületű vagy kevesebb szobaszámú önkormányzati lakás biztosítását. A bérlő vagy a jogcím nélküli lakáshasználó a fentiekben meghatározott esetektől eltérő indokú kérelméhez nem lehet hozzájárulni, például nagyobb alapterületű vagy több szobaszámú önkormányzati lakás biztosítására tett igény esetén.

Szociálpolitikai szempontok

Szociálpolitikai szempontok alapján történő bérbeadásra az alábbi esetekben kerülhet sor:

1. krízishelyzet esetén,
2. a kerületi Családok Átmeneti Otthonából, kiléptető lakásból kikerülő családok részére,
3. jogcím nélküli lakáshasználók részére méltányosságból.

Krízishelyzet, illetve egyéb okból jogcím nélkülivé válók esete

Krízishelyzet esetén, illetve az egyéb okból jogcím nélkülivé válók esetében történő bérbeadásról – a Főosztály döntés-előkészítése, az ÓCSTGYVK javaslata és a polgármester előterjesztése alapján – a SZELB dönt.

Kerületi Családok Átmeneti Otthonából, kiléptető lakásból kikerülő családok részére történő bérbeadás

A kerületi Családok Átmeneti Otthonából, kiléptető lakásból kikerülő családok részére, az átmeneti gondozásban részesülő kérelme, az intézményvezető javaslata, a Főosztály előkészítése és a Polgármester előterjesztése alapján a SZELB dönt.

Jogcím nélküli lakáshasználók részére méltányosságból

Kérelem alapján azzal a jogcím nélküli lakáshasználóval – a nyugdíjasházi lakáshasználó kivételével –, akinek a bérleti jogviszonya díjhátralék miatt került felmondásra – a Hivatal előkészítése és a SZELB döntése alapján – határozott idejű bérleti szerződés köthető, ha a lakbér- és külön szolgáltatások díj-tartozáson, továbbá közüzemi és közös költség tartozásán kívül a rendkívüli felmondásra okot adó egyéb körülmény nem áll fenn és:

• fennálló díjtartozását egy összegben kiegyenlítette, vagy
• fennálló díjtartozásának rendezésére részletfizetési megállapodást kötött és az abban foglaltakat teljesíti.

Nyugdíjasházi lakáshasználó esetén – amennyiben a fentiekben foglalt feltételeknek megfelel – határozatlan idejű bérleti szerződés köthető. A jogcím nélküli lakáshasználó kérelmét az erre rendszeresített formanyomtatványon köteles benyújtani a Hivatal ügyfélszolgálati Irodáján. Kérdés esetén kérjük, keresse a Lakásügyi Főosztály ügyfélszolgálati irodáját.

Jogviszony ismételt biztosítása

A bérleti jogviszony ismételt biztosításáról – a Főosztály előterjesztése alapján – a polgármester dönt. A határozott idejű bérleti jogviszony, ha a bérbeadás minden feltétele továbbra is fennáll, továbbá a bérlőnek semmilyen tartozása nincs vagy díjhátralék fennállása esetén annak megfizetésére részletfizetési megállapodást kötött a szolgáltatóval, legfeljebb 5 évre ismételten biztosítható.

A bérlőnek a bérleti jogviszony ismételt biztosítására vonatkozó kérelmét az erre rendszeresített formanyomtatványon, az abban megjelölt okiratokat mellékelve, a szerződés lejárta előtt legalább 30, legfeljebb 60 nappal korábban kell benyújtania.

Amennyiben a bérlő a megjelölt határidőig nem nyújtja be a bérleti jogviszony ismételt biztosítására irányuló kérelmét, a mulasztást a bérleti szerződés lejárta napjáig pótolhatja, azonban a kérelem benyújtásával egyidejűleg köteles okiratokkal igazolni, hogy önhibáján kívül esett késedelembe. Kérdés esetén kérjük, keresse a Főosztályt.

Bérlőtársak

A lakás bérlőtársak részére történő bérbeadásáról a Vagyonkezelő javaslata alapján a SZELB dönt. A bérlő és a vele együttlakó házastársa közös kérelmére – a házastárs lakásba való beköltözésének időpontjától függetlenül – a bérlőtársi szerződést meg kell kötni. A fenti szabályozást kell alkalmaznia bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvébe bejegyzett élettársak esetén is. A bérlőtársi szerződés az alábbi feltételek együttes fennállása esetén köthető meg:

• a bérlővel együtt lakó személy nem rendelkezik másik, beköltözhető lakással,
• a lakásban lakó személyekre személyenként legalább 6 m² lakóterület jut.

A bérlő bérlőtársi jogviszony létesítése iránti kérelmét az erre rendszeresített formanyomtatványon köteles benyújtani az Óbudai Vagyonkezelő Nonprofit Zrt.-nek.

Jogviszony folytatása

Aki a bérlő halála esetén a lakásbérleti jog folytatására a Ltv. 21. § (2) és 32. § (1)-(2) bekezdése alapján jogosult, a bérlő halálától számított 45 napon belül kérheti az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon e jogának elismerését.

Amennyiben a jogosultság bejelentésére nyitva álló határidőben a Főosztályhoz bérleti jog folytatása tárgyában kérelem nem érkezik, vagy a Vagyonkezelő ezen időtartam lejártát követően szerez tudomást a bérlő haláláról, felhívja a lakásban visszamaradt személyeket a jogosultság igazolására. A felhívás eredménytelensége, vagy a jogosultság hiányának megállapítása esetén a Vagyonkezelő intézkedik a lakás kiürítése iránt.

A polgármester – a Főosztály javaslata alapján – dönt a bérleti jogviszony folytatására irányuló kérelemről, a szerződést a Vagyonkezelő a kiértesítést követő 15 napon belül a jogosulttal megköti.

A lakásbérleti jog folytatására jogosult személyek eltérő megállapodása hiányában a lakásbérleti jog folytatása a következő sorrend szerint történik: a bérlő házastársa, gyermeke, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermeke, befogadott gyermekének a gyermeke, továbbá a szülője, örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülője, feltéve, ha ezen személyeket a bérlő a lakásba befogadta és a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban laktak.

A bérlő halála esetén a bérlőkijelölési joggal érintett lakás bérleti jogát a bérlőkijelölésre jogosult által meghatározott személy folytathatja. Kérdés esetén kérjük, keresse a Főosztályt.